A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által 2003-ban indított sorozat a Kárpát-medence régióinak XXI. század eleji gazdasági-társadalmi viszonyait, főként pedig az egyes régiók térbeli folyamatait elemzi, különös tekintettel a régióközi újjászerveződő kapcsolatokra. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások ellentmondásos folyamatokat indítottak el. Az európai uniós tagság távlatos eredménye ugyanakkor a Kárpát-medence évszázadok során formálódott, majd a XX. század közepétől megszakadt integrációs kapcsolatainak modern formában történő újjászerveződése lehet. Ez a folyamat azonban a közismert történelmi-politikai okok és a gazdasági nehézségek miatt is csak lassan lépésről-lépésre valósulhat meg. E könyvsorozat is e folyamatot szeretné előmozdítani. A sorozat tizedik kötete a Dél-alföldi régió gazdasági-társadalmi viszonyait tárja fel, az újjáéledő régióközi kapcsolatok elemzésével. A Dél-Alföld Magyarország legnagyobb területű régiója, az 1950. évi megyerendezés során kialakított Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket fogja össze. A régióközpontként számon tartott Szeged népességszáma szerint az ország negyedik városa, oktatási intézményei, pezsgő kulturális élete alapján ugyanakkor még ennél is kedvezőbb helyet vívott ki magának. A régió kistérségeinek többsége azonban az elmúlt két évtized átalakulásának vesztesévé vált, így e térségek felzárkózásához is szeretne hozzájárulni a könyv. A kötet megírásában főként az RKK Alföldi Intézetének békéscsabai és kecskeméti munkatársai működtek közre, de megtalálhatók a szerzők között az intézet korábbi kutatói és a régió szakemberei is. A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas főigazgatója, az Academia Europaea tagja. Jelen kötetet pedig Nagy Gábor, a földrajztudományok kandidátusa, a Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének vezetője szerkesztette.