"A könyv anyaga és szerkezete saját élményeimen, tapasztalataimon, valamint könyvtári és levéltári kutatásaimon alapul. Canberrai, majd melbourne-i konzulként fő feladatom a magyarokkal kapcsolatos ügyek intézése volt Ausztráliában, Új-Zélandon és Óceániában: a diaszpóra állampolgársági kérelmei és a bajba jutott magyar turisták megsegítése. Fontos teendőm volt továbbá kapcsolatot tartani a magyar szervezetekkel és felkeresni a magyar közösségeket, kezelni kérelmeiket. A hatalmas országban szétszórva található magyar emlékhelyek felkutatásának és dokumentálásának ötlete e találkozások nyomán fogalmazódott meg bennem. Azt szerettem volna, ha az általam látottakat mások is megismerik, továbbgondolják. Miként önszorgalomból, szabadidőben én is megpróbáltam eljutni a magyar utazók és tudósok által bejárt és leírt helyekre, bízom benne, hogy könyvem is ösztönözni fog másokat ezen ország meglátogatására, mélyebb megismerésére és remélhetőleg tapasztalataik közreadására is. Kollektív tudásunk, Ausztráliával kapcsolatos információink magyar nyelven csak ily módon - közös gondolkodás révén - gyarapíthatók, illetve újíthatók meg." Domaniczky Endre (1979) történelmet és jogot végzett a Pécsi Tudományegyetemen (2004), doktori értekezését is itt védte meg (2009). Éveken át dolgozott a magyar közigazgatás különböző szintjein, elsősorban hatósági területen. 2011 és 2015 között Magyarország canberrai, illetve melbourne-i konzuljaként teljesített szolgálatot. Akkoriban ehhez a konzuli kerülethez tartozott Ausztrália, Új-Zéland és a csendes-óceáni szigetvilág. 2016-2017-ben az Igazságügyi Minisztérium, 2017-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa.