"A tudat és az anyag számunkra a létezés szélsőségesen különböző formáinak tűnnek, szinte kibékíthetetlenül ellentétes formáknak, melyeknek összhangba kell kerülniük. Az anyag szükségszerűség, a tudatosság szabadság, és bár homlokegyenest ellentétesek egymással, az élet megtalálta a módját, hogy összeegyeztesse őket. Épp ez az, ami az élet maga - szabadság, mely belép a szükségszerűségbe, s az előnyére fordítja azt... Mintha a tudatosság egy hatalmas áramlata, áthatva mindenféle rejtett, potenciális képességgel, áthaladt volna az anyagon, hogy a szerveződés felé vonzza, és a szabadság eszközévé tegye azt." Henri Bergson a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeinek egyik legismertebb és legnagyobb hatású európai gondolkodója. Gyakorlati módon tárja fel az anyag, az élet, a létezés és a tudatosság mélyebb összefüggéseit. A Tudati energia a tudat működésének és folyamatos, áramlásszerű kifejeződésének koncepciójára utal. Továbbá arra, hogy a létezés megnyilvánult formái a tudat alakzatai. A tudat a létezésünk alapja, s megnyilvánulása egy bentről kifelé tartó mozgás, a fejlődés, az evolúció maga. A szerző önmaga belső tanulmányozása révén tett szert megfigyeléseire, s arra bátorítja az olvasót, hogy maga is végezze el e befelé irányuló kutatást. "A természet tisztán jelzi, hogy elértük a célunkat. Ez a jel pedig az öröm, a boldogság. Az öröm mindig azt jelzi, hogy az élet sikerrel járt, teret nyert, győzedelmeskedett." Henri Bergson