Ez a kötet kétnyelvű magyarországi romák beszédének leírásához a transzlingválás koncepcióját alkalmazza. A transzlingválás máshogy értelmezi a sokféleséget, mint a kódváltáselméletek. Utóbbiak a két- vagy többnyelvű gyakorlatokat egyes nyelvek és változatok szembeállításával értelmezik. A transzlingválás ellenben azon az elképzelésen alapul, hogy minden megszólalási mód ugyanolyan, függetlenül attól, hogy azt egy-, két- vagy többnyelvűnek nevezzük: a beszélők egy egységes, de sokféle erőforrásból álló repertoárra támaszkodnak. Ez az elméleti kiindulópont gyakorlati következményekkel jár; a kötet ezekkel is foglalkozik.