Mennyiben igazolják a kortárs természettudományi kutatások a természet ritmikusságáról alkotott elképzeléseinket, mindennapi tapasztalatainkat? Fenntartható-e a mai tudományos megfontolások alapján egy olyan természetkép, melynek központi meghatározó eleme a ritmus? Hasonló kérdések merülnek fel a társadalom- és embertudományok esetében is az emberi élet és tevékenységek, az együttélési viszonyok és formák, az irodalmi, művészeti és zenei alkotások vonatkozásában. E kérdésekkel kapcsolatos válaszkeresések újabb lehetőséget kínáltak az interdiszciplináris párbeszéd folytatására az akadémiai életben, a különféle szakterületek és tudományos paradigmák képviselői között.