"A magyar gazdaságban a hetvenes évek végétől markánsan jelentkező és egymást követő krízishelyzetek komoly válasznak szánt reakciókat, ismétlődő beavatkozásokat váltottak ki az akkori központi-gazdaságirányítás részérő1 a nyolcvanas években. A kilencvenes években jelentkező, részben örökölt, részben új gazdasági problémákat szintén újabb problémamegoldó központi kísérletekkel igyekeztek kezelni. A kivezető intézkedések sora ellenére szinte mindmáig alapvető gazdasági, strukturális problémákkal küzd a magyar társadalom. Az egyes központi-gazdaságirányítások hogyan próbáltak megbirkózni a gazdasági életben jelentkező, de társadalmi horderővel rendelkező problémák megoldásának feladatával? Képesek voltak megfelelni a kihívásoknak? A különböző központi beavatkozások után azért élnek tovább az egyes krízisek, mert kezelhetetlenek, vagy azért, mert kezeletlenek? A rendszerváltás frazeológiája bár határozott választóvonallal utalta a politikatörténet és gazdaságtörténet lapjaira a nyolcvanas években történteket, mégsem érthetünk meg sok mindent napjaink problémáiból, ha nem fordulunk a múlthoz. A nyolcvanas évek politikai és gazdasági válságainak feltárása, a kormányzati válságkezelés, a döntési mechanizmus és az érdekérvényesítési, érdekbecsatornázási törekvések feltérképezésére irányuló kutatás ezért legalább olyan fontos egy lezárult korszak fejleményeinek tudományos tisztázásához, mint amennyire nagy jelentőségű a jelen problémáinak megértéséhez és megfelelő megoldásához, a sikeres kormányzati magatartás megtalálásához, a hatékony kormányzás kialakításához. A tudomány eszközeivel ehhez igyekszünk hozzájárulni, amikor leírjuk az adott időszakra vonatkozóan a kormányzás, a hatalomgyakorlás, az érdekérvényesítés és érdekegyeztetés, a döntési mechanizmus, a válságkezelés korrajzát. A menet közben föltett és megválaszolásra váró kérdések egyben betekintést nyújtanak majd az alábbi alapkérdésekbe is: - a politika és a gazdaság viszonya, - a politika és a társadalom kapcsolata, - a gazdaság és társadalom kölcsönkapcsolata, - a bürokratikus hatalomgyakorlás, - a hatalomgyakorlás, az érdekképviselet és -érvényesítés, a befolyásolás módozatai és eszközrendszere, formális és informális mechanizmusa, - a döntési mechanizmus és szabályozásalkotás folyamata, - a politikusi, gazdaságpolitikusi, apparátusi magatartás. Napjainkban szerte a világon hasonló kérdéseket tesznek fel - az elmúlt két évtized többszöri világpiaci árrobbanásai, pénzügyi válságai, egész régiók strukturális válságai, beruházási gondjai, egyensúlyi problémái, munkaerő-piaci nehézségei, intézményi és szervezeti válságai stb. nyomán. A bekövetkezett krízishelyzetekre - a különböző nemzeti és nemzetközi szinten - adott központi politikai válaszok, az egyes válságszituációkban általuk hozott legkülönbözőbb konkrét kivezető intézkedések és kiútkeresések gyakran bírált lépések, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, felemás sikereik, felvetett ellentmondásaik, alacsony hatékonyságuk, problémás voltuk miatt. A más feszültségek terhére történő vagy az újabb konfliktusok előidézését követelő kríziskezelések csapdája sok helyen kísért. Vizsgálati témánk, a központi, állami kríziskezelés tehát széles körben élő gazdasági-társadalmi-politikai probléma, különböző típusú és berendezkedésű társadalmi, politikai rendszerek számára is. A meglévő állami szerep- és funkcióvállalás a gyakorlat színterén széleskörűen vitatott kérdés. A háttérben elméleti dilemmák éppúgy meghúzódnak, mint hatalmi és gazdasági céloktól vezérelt politikai törekvések. Mindig csak valamilyen szemüvegen keresztül nézhetjük a VALÓSÁG-ot. Ha e szemüvegeket levetni nem is lehet, de törölgetni lehet a homályos üveget, sőt még tovább csiszolgatni is. Ehhez a véget nem érő feladathoz kívántam hozzájárulni a magam szerény eszközeivel, vállalva önnön korlátaimat és saját szemüvegemet."