Darvai Tibor az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának adjunktusa oktatáskutatóként a nevelés-oktatás problematikáját a történelem, a szociológia és a politológia tudományainak segítségével kutatja. A kötet az 1956-tól 1970-ig terjedő időszak magyar szocialista oktatásügyének történetét elemzi e megközelítés segítségével. Egyben az az izgalmas kérdéskör is bemutatásra kerül, hogy a politikából, oktatáspolitikából származó ideológiák hogyan jelennek meg és kerülnek hatalomra az oktatásügyi mezőben, végül pedig, egy új elképzelés hogyan száműzi a korábban győztes paradigmát. A kötet nóvumának tekinthető, hogy nemcsak a makroszintű oktatásügyi folyamatokat mutatja be, hanem azt is, hogy az oktatáspolitikai döntések hogyan jelennek meg a nevelésügyi szaksajtó kiadványában, a Tanító című folyóiratban. Eredményeink szerint az 1956-os forradalmat követően az oktatási rendszert az oktatást művelődésügyi kérdésként értelmező megközelítés határozta meg, azonban az 1960-as évek közepén e szemléletmódot legyőzte a gazdaságtani elképzelés. A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó Tanító folyóirat üdvözölte és támogatta az oktatási rendszerben az ötvenes évek végén megjelenő művelődésügyi megközelítést, majd a hatvanas évek közepétől kezdve erős kritikával illette az ezt kiszorító gazdaságtani paradigmát. A kötet az oktatástörténettel, oktatáskutatással és neveléstudománnyal foglalkozó szakembereknek szól, de szól ezenkívül doktoranduszoknak, felsőoktatási hallgatóknak is, elsősorban azoknak, akik nyitottak az inter-multidiszciplináris megközelítésre.