Olcsóbb lesz-e a repülőjegy az USA-ba? Milyen adatokat kell megadnom, ha venni szeretnék egyet? Lesz-e tiszta ivóvizünk? és még számos más kérdést sorolhatnánk, amelyre nem adhatunk biztos választ az Unió külkapcsolati jogának ismerete nélkül. Egyrészt, mert a tagállamok egyedi nemzetközi fellépései ma már egyre kevésbé hatékonyak. Másrészt a nemzetállamok szintjén kezelhetetlen kihívások az európai integráció kereteit is kezdik szétfeszíteni. Az integrált piacon elérhető áruk köre, a kontinens természeti kincseinek védelme, a béke és biztonság Európát érintő kérdései, csak hogy néhányat említsünk, már nem tekinthetők az Európai Unió belügyének. Mindezen folyamatok kihatással vannak a szervezet alkotmányos karakterének alakulására is: a külkapcsolatok jogi vívmányai itt legalább annyira érdekesek, mint a belső jogalkotás, illetve a belső intézményi és politikai funkciók formálódása. De vajon milyen előzmények és okok vezettek idáig és milyen feszültségeket generál e folyamat? Csupán az Unió útja ez vagy közös jellemzője a piacgazdaság elveire épülő nagy integrációs szervezeteknek? A kötet a külkapcsolatok fejlődésének sajátos dinamikáját vizsgálja az Unió nemzetközi szerződéses kapcsolatrendszerén keresztül. Bemutatja és elemzi az Unió globális színtéren megnyilvánuló tevékenységének alkotmányos alapjait és kihívásait, a külkapcsolatok nemzetközi jogi kontextusát, végül néhány konkrét uniós szakpolitikát tesztel a kapcsolódó koncepcionális kérdések alapján.