Nem valamiféle újpesti helytörténetet tart kezében az olvasó. Olyan már elég sok, többnyire elég érdekes született. Nincs szükség tehát arra, hogy valami újabbal álljak elő. Nem is a felmenőim viselt dolgairól kívántam írni, hanem arról, ahogyan azokra később a család, a rokonok, a szomszédok, a barátok visszaemlékeztek. A Karantén könyvekhez hasonlóan, ennek a könyvnek sincs olyan feszes szerkezete, mint amilyen egy egy tudományos igényű könyvtől megkövetelhető lenne. De ez nem egy tudományos igényű könyv. Önéletrajzi és családtörténeti töredékek váltogatják egymást...