A könyv az etnicitás és a lokalitás késő modern értelmezései, valamint a gazdasági eredmények között keres kapcsolatot egy maguk és mások által is gazdaságilag sikeresnek tartott, Komárom-Esztergom megyében található település esetét vizsgálva, amelyet többségében németek (svábok) laknak. Megközelítésében központi helyen áll az etnicitáshoz, az etnikai önazonossághoz fűződő viszony feltárása, szerepének megértése az egyéni gazdasági gyakorlatokban, valamint a helyi vezetés gazdasági döntéseiben és identitáspolitikai törekvéseiben. Alapvetően két szinten vizsgálja a kapcsolódásokat: az öröklött minták, mentalitások, habituális gyakorlatok, valamint az etnikai és az ettől nehezen elválasztható lokális identitás szintjein. Előbbiek az egyéni stratégiák bemutatása során kapnak fontosabb szerepet, többek között vállalkozói életutak segítenek mindezek feltárásában és megértésében. Az etnikai és lokális identitás jelentősége a közösségi stratégiák értelmezésében jelenik meg. A könyv rámutat a faluvezetésnek azokra a törekvéseire, amelyek kialakítják és megvalósítják a megélhetést, a kellemes és élhető teret, valamint a lokális és etnikai identitás összebékítését megfogalmazó falukoncepciókat. Segítségükkel megteremtődnek azok a keretek, amelyek lehetővé teszik az etnikai identitás eltérő elemkészletével bíró különböző generációk, valamint a nem sváb lakosság számára is az azonosulást. Az elmondottak hozzájárulnak a téma vizsgálatában új szempontok, nézőpontok megfogalmazásához. Schwarcz Gyöngyi (PhD): Néprajzkutató, etnológus. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia különböző kutatóintézeteiben (Néprajzkutató Intézet, Regionális Kutatások Intézete), a Jelenkutatások Alapítványnál, jelenleg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője. Kutatási érdeklődése kiterjed az etnicitás és a gazdaság kapcsolatának témájára, a szegénység, a kirekesztés, a szociális biztonság és az állam antropológiájának vizsgálatára, valamint a társadalmi inklúzió és a helyi gazdaságfejlesztés tanulmányozására.