A kötet egy felvidéki tájegység, Medvesalja nyelvkincséből merít. A szerző vendégtanárként a nagyatlasz alapján – családi és hallgatói összefogással végzett kutatást megalapozó helyszíni gyűjtést, s ahogy terebélyesedett az anyag, úgy kellett egyre szűkíteni a témát, hogy adataiból is sokat közkinccsé tehessen, s bizonyos lexikológiai elemzésekre is maradjon hely. A dolgozat három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első részben a gyűjtéssel és a feldolgozással kapcsolatos elvi, módszertani kérdések tárgyalása mellett bemutatja az anyag alapján legjellemzőbb medvesalji nyelvi változókat. A második fejezetben fogalomkörönként vizsgálja a megnevezési rendszereket. A harmadikban következtetéseket von le az elemzésekből, és bizonyos általános jellemzőket fogalmaz meg. A munka tartalmi részét – tagoltsági kategóriaként – a nagyatlasz címszavai szerint szerkesztett Adattár és egyéb mellékletek egészítik ki.