Korunk egyik fő sajátossága a lokálizáció és a globalizáció összefonódása, amit glokalizációnak neveznek. Ez a folyamat az identitást is alapjaiban formálja át. Régen az emberek identitását viszonylag egyértelműen meghatározta az a zárt környezet, amiben éltek. Így csak kevés, de egymástól élesen elváló identitások léteztek, amiket elsősorban a következő sajátosságok határoztak meg: hely, nem, etnikum, vallás, osztály, foglalkozás. Napjaink sokkal nyitottabb világában az embereket nagyon különböző impulzusok érik a világ minden tájáról. A glokalitás korában az identitás fogalma is összetettebbé válik, mivel az emberek globális keretek között élik meg kulturális identitásukat, miközben fenntartják a helyi gyökereikhez való kötődésüket is. Ez a kettősség teszi olyan sokszínűvé és izgalmassá az identitás fogalmát. A glokalizáció eredményeképpen a globalizáció nem egy homogenizált világhoz, hanem a különböző kulturális képződmények mozaikjához vezet, amelyek dinamikusan egymás mellett léteznek, és kölcsönhatásban állnak egymással. Ebben a tanulmánykötetben a különböző területek szakértői azt a kérdést vizsgálják, hogy formálódik újra a kulturális identitás a glokalizáció korában. A könyv változatos nézőpontokból mutatja be, hogyan alakítják át a globális és helyi erők együtt az identitásunkat - legyen szó kultúráról, politikáról, technológiáról vagy akár az oktatásról. Ez a tanulmánykötet nemcsak a glokalizáció elméleti hátterét, hanem gyakorlati kérdéseket is vizsgál. Mi történik az identitásunkkal a digitális kultúra hálózatai között? Hogyan találjuk meg helyünket ebben az összekapcsolt világban? Hogyan hat az emberi identitásra a mesterséges intelligencia? A kötet ezekre és sok más hasonlóan izgalmas kérdésre keresi a választ.