Mind a köznyelv, mind a jogi szaknyelv, sőt ez utóbbin belül a különböző országok joga és a nemzetközi jog dokumentumai eltérő elnevezésekkel illetik azokat a jogokat, amelyekről ebben a könyvben szó lesz. A magyar jogi terminológiában sajtó alatt a hagyományos nyomtatott, valamint a rádiót és televíziót magában foglaló elektronikus sajtót egyaránt értjük. Ugyanakkor a hazai köznyelv a sajtót inkább csak az írott sajtótermékekkel (újságokkal) azonosítja, míg a média kifejezést főként a rádióra és a tévére használja. Az angol és a német szóhasználatban éppen ellentétesen a média (media, Medien) az írott és az elektronikus sajtót átfogó kategória. Ezeknek a félreértéseknek az elkerülésére választották a szerzők a könyv címéül a magyar jogi nyelvben nem szokványos kommunikációs jogok megjelölést, s amelyben a vélemények szabad közlésének azon eseteire koncentrálnak, amikor a közlő úgy él alkotmányos jogával, hogy az írott vagy az elektronikus sajtót használja a kommunikáció eszközéül.