A tanulmánykötet a székelyföldi oktatás kihívásait tárja elénk, néha közelebbről, kifejezetten csak székelyföldi kontextusban, néha távolabbról, a romániai magyar és/vagy határon túli magyar oktatási szempontrendszer felől elemezve a kérdéseket. A szerző azt vizsgálja, hogy • mennyire tekinthető sikeresnek vagy hátrányosnak a székelyföldi oktatás; • mekkora iskolázottsági és oktatási egyenlőtlenségek léteznek; • mennyire eredményesek a székelyföldi diákok az országos és a nemzetközi megmérettetéseken; • ki, hogyan viszonyul a minőség kérdéséhez a székelyföldi oktatásban; • milyen mértékben vannak esélyei egy romániai többségi–kisebbségi konszenzusos felsőoktatás-politika megvalósulásának az európai keretrendszerben; • hogyan zajlanak az egyes oktatási reformok, milyen mintákat követnek, mennyire követik a világtrendeket, mennyire megalapozottak, kidolgozottak, hogyan kommunikálják őket; milyen mértékben mérik és értékelik, illetve milyen mértékben korrigálják azokat; • hogyan hatnak egyes reformok – mint például az előkészítő csoportok reformja az oktatásban érintettekre; • milyen lehetőségük van a reformok „elszenvedőinek” az érdekérvényesítésre, milyen megküzdési stratégiákkal próbálnak lépést tartani a változásokkal és mennyire sikeresek ebben. A kötet összefoglalja a szerzőnek a romániai magyar oktatással, azon belül is hangsúlyosabban a székelyföldi oktatási kérdésekkel foglalkozó különböző időben, helyen és kontextusban megjelent tanulmányait. Az írásokban neveléstudományi, szociológiai, oktatáspolitikai és stratégiai megközelítések mellett változásmenedzsment és oktatás-gazdaságtani megközelítésekkel találkozunk.