Globális alkotmányjog, jurisztokrácia, jogduplázódás, bírói jogalkotás - fogalmak, melyek talán rejtélyesen hangzanak, de kulcsfontosságúak napjaink jogi és politikai vitáinak megértéséhez. E fogalmakat, illetve ezekre építve magyarázza Pokol Béla az új „joglépcső” kiépülését. A jogászprofesszor szerint a hosszú ideig csak ünnepélyes deklarációknak tekintett alkotmányok akkor keltek igazán életre, amikor alkotmánybíráskodást is „illesztettek” melléjük. E testületek határozataikkal persze konkretizálják az absztrakt alkotmányi deklarációkat és alkotmányos alapjogokat, viszont e döntések egyre inkább egy új „joglépcső” kiépülését mutatják. Azaz egy olyan jogi „szintet”, mely felülírhatja akár a törvényhozó által alkotott jogot, akár a jogdogmatika fogalmi rendjét. A jog ekképpen való „megkettőződése” pedig azzal fenyeget, hogy az állami-politikai akaratképzés is duplikálódik és kialakul a „kettős állam”, melyben a bírói és a törvényhozói hatalom konkurál egymással. A törvényhozás feletti új, alkotmánybírósági joglépcső eredményeként a választók millióra alapozott demokrácia pedig így a jogászi elitek jogkorrekciójával kénytelen együtt élni. Ahogy előszava végén maga a szerző maga fogalmaz: „Pesszimistán szemlélve ez így a demokrácia korlátozása - amit már számtalanszor leírtak az alkotmánybíráskodás kapcsán. De optimista szemszögből szemlélve talán ez az egyetlen út arra, hogy a tömegdemokrácia az elitek megszüntethetetlen dominanciája ellenére legalább ilyen formában fennmaradjon.” Pokol Béla a jogelmélet, a jogszociológia és a politológia kutatója, az ELTE egyetemi tanára és az MTA tudományok doktora; az Országgyűlés 2011-ben választotta meg a Magyar Alkotmánybíróság tagjává.