Mit jelent pontosan a valódi és a hamis bűntudat? Netán azt, hogy bűnösnek érezhetjük magunkat anélkül, hogy valóban azok lennénk? Esetleg, hogy bűnösek vagyunk, anélkül hogy éreznénk vagy tudnánk róla? De akkor milyen viszony áll fenn a bűn valósága és a bűntudat érzése között? Milyen ismérvek szerint mondhatjuk, hogy az, aki bűntudatot érez, valóban bűnös, vagy épp ellenkezőleg? Hogyan szabadulhatunk meg a másoktól való félelemtől, mely terméketlenné tesz és meggátol bennünket abban, hogy megteremjük azokat a gyümölcsöket, amelyekre elhívást kaptunk?