E tanulmánykötetet fellapozva miről kaphat képet az olvasó? Azokról a küzdelmekről, amelyeket a szegénység különböző grádicsain élő roma és nem roma családok, elszegényedő falvak önkormányzatai és civil szervezetek vívnak, hogy a maguk és közösségük sorsán fordítsanak. Arról, hogy a kívülről egyveretűnek látszó gettók társadalmait miként tagolják a megélhetési lehetőségekhez való hozzáférés különbségei és - ahol még léteznek - a helyi közösségeket átszövő támogató kapcsolatok. Arról, hogy milyen stratégiák és praktikák kellettek ahhoz, hogy a települések megtartsák intézményeiket, s hogy a kisvárosi, falusi önkormányzati vezetők milyennek képzelték el a közszolgáltatások ideális területi rendszerét. Arról, hogy mire jók és kinek kedveznek a vidéki terekben élő emberek életkörülményeinek javítását, megélhetési lehetőségeinek bővítését szolgáló hazai és uniós fejlesztési források. Arról, hogy a hazai fejlesztési források folyamatos szűkülése miként lehetetlenítette el az aprófalvak, kistelepülések fejlesztési igényeit, s hogy e településkategóriákról miként (nem) gondolkodnak a fejlesztési politika aktív alakítói. Vagyis arról, hogy a tanulmányok szerzői milyennek látták a vidéki Magyarország periférikus, aprófalvas tájait az ezredfordulót követő és a sorsfordító változások előtti években