Borlói Rudolf negyedszázadon át a gyakorlatban foglalkozott társadalombiztosítási témákkal, kiemelten a nyugdíjrendszerrel. Ennyi idő már elegendő saját nyugdíj-világkép kialakítására, ezért a szerző által a címben ígért gondolatok között számos újszerűt kínál elfogadásra az olvasónak. A kötet érdekes és hasznos kombinációja helyzetelemzésnek, a lehetséges és nem lehetséges fejlesztési irányok bemutatásának és egy sor módszertani téma felvetésének. Szerteágazó kérdésköröket tárgyal. Mi a szerepe a nyugdíjskálának, s ha már skála, hogyan hangoljuk tisztára? Le kell-e mondanunk az alapnyugdíjról, s ha igen, sajnáljuk-e? Miben segíthet az élethelyzet-elemzés és a mikroszimuláció? A demográfia nyugtalan világóceánján biztonságban kormányozhatók-e a nyugdíj- vitorlások? A könyv ezekre és sok hasonló kérdésre, dilemmára kísérel meg elfogadható választ találni. A szerző hitet tesz a nyugdíjrendszer jövője mellett: a sötéten látóknak azt válaszolja, hogy amíg működőképes társadalom lesz, addig működőképes nyugdíjrendszerre is számíthatunk. Ha a generációk közötti szolidaritás, a társadalmi bizalom és együttműködési hajlandóság fennmarad, a változó feltételekhez a nyugdíjrendszer képes lesz rugalmasan igazodni. A Társadalombiztosítási Könyvtár sorozatban megjelent új kötetet jó szívvel ajánljuk a szakemberek és a nyugdíjrendszer iránt az átlagosnál mélyebben érdeklődők szíves figyelmébe.