Bizony embert próbáló feladat szinte kifejezetten az Új Idők olvasóinak támogatásából működtetni azt a lapot, amelyben kilencedik éve Ez a hazám cím alatt próbálok Magyarország életéről a jövőnek lenyomatot adni. Az Új Idők fönnmaradásának küzdelmeit szerencsére mások is vállalták, olyan írók, költők, közírók, újságírók, illetve közéleti személyiségek, értelmiségiek, magyarok, akik a rendszerváltozás hazugságai ellen úgy lépnek fel, hogy írnak, s írásaikért anyagi ellenszolgáltatást az elmúlt kilenc évben nem kértek, és nem kaptak. Lapunk sajnos már régen elhunyt barátaink - Benedek István, Sándor András, Stolmár G. Ilona - szakmai segítsége nélkül nem jöhetett volna létre, hiszen az ő személyiségük volt az a vonzerő, amelynek hatására sokan csatlakoztak hozzánk. Politikai pártokhoz, mozgalmakhoz csupán nemzeti érdekekből csatlakoztunk, hiszen teljes őszinteséggel jelentjük ki, a legutóbbi parlamenti választásokon 2002-ben Orbán Viktornak hatalomban kellett volna maradnia. Annak ellenére jelentem ezt ki, hogy az Új Idők szerkesztősége az Orbán-kormánytól támogatást nem kapott. Mondhatnám, hála Istennek, mert ily módon megőrizzük függetlenségünket, amelynek ára a szegénység. Bízom benne, hogy akik e könyvet kézbe veszik, azok látják, e sorok íróját mindig a nemzet és a haza iránti elkötelezettség vezette. És ha a kedves Olvasó veszi a fáradságot, s a minden hónap elsején és tizenötödikén megjelenő vékonyka lapba beletekint, azt is észreveszi, hogy állandó szerzőink, dr. Csath Magdolna, dr. Molnos Angéla, Kiss Dénes, Fábián Gyula, Regős Sándor, Óvár I. Tamás, Murányi László, ugyanezen az úton járnak. Mint ahogy érzem és tudom: a magyar nemzet nagy része is ezen az úton jár, olyan országban szeretne élni, amelyben ismeretlen fogalom a becstelenség, a megvesztegetés, a jellemtelenség, a hazugság - kérem valamennyiüket, hogy lapunk fennmaradásáért Önök is küzdjenek oly módon: ismerőseiknek, barátaiknak említést tesznek az Új Időkről. Vödrös Attila