A kötet tanulmányai többek között olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy miként határozható meg a történelmi és az irodalmi esemény, hogyan válik ön- és világértelmezést átalakító módon a történés eseménnyé, és ebben milyen szerepük van a mediális összetevőknek. Az esemény, illetve a trauma jelenségének vizsgálata magában foglalja az irodalmi - és nem csak irodalmi - nyilvánosság szerkezetének irodalom- es médiatörténeti, valamint történettudományi szempontú elemzését. Az interdiszciplináris közelítésmódot az indokolja, hogy az irodalmi esemény értelmezhetőségét nem lehet elválasztani sem a történelem tapasztalatától, sem annak a nyilvánosságnak a szerkezetétől, amelyben - eseményként - megjelenik. A különböző tudományterületek kutatóinak közös munkája széles perspektívát kínál, a kötetben szereplő írások eltérő szempontok alapján, változó hangsúllyal közelítenek történelmi és irodalmi esemény, valamint az azok létrejöttét előfeltételező nyilvánosság korszakonként és kultúránként változó kondícióinak vizsgálatához. Ami így kirajzolódik, az a közvetítőrendszerek, illetve a modern irodalmi formák, beszédmódok és a kulturális nyilvánosság értelmező-alakító, helyenként jelentékeny diszkurzív különbségeket feltáró feszültsége, az esztétikummal való, korántsem problémamentes viszony, valamint a történeti-személyes tapasztalatot elbeszélő szövegek műfajilag és műnemileg is szerteágazó sokrétűsége. A kötet szerzői: Bednanics Gábor, Bengi László, Bolgár Dániel, Dánél Mónika, Fodor Péter, Gyáni Gábor, Halász Hajnalka, Hansági Ágnes, Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Lénárt András, Lőrincz Csongor, Menyhért Anna, Smid Róbert, Szirák Péter, Vajda Károly