A Rétorika I. könyvében Aristotelés arra mutat rá, hogy az érvelés hogyan járulhat hozzá a jogrendszer helyes működéséhez, még azokban a (szükségszerűen előforduló) esetekben is, amelyek bizonyos szempontból kívül esnek a törvényhozás hatókörén. A jogi érveléssel foglalkozó fejezetekben egy olyan jogi módszertan körvonalazódik tehát, amelynek középpontjában a meggyőzés áll, alapja viszont a jogi fogalmak elemzése, s ezért egy korai jogdogmatika vonásait fedezhetjük föl benne.