Gönyei Sándor, olykor Gönyey (Kolozsvár, 1886. április 8. - Budapest, 1963. március 17.) magyar néprajzkutató. Nevét az 1930-as évek második felében Ébnerről magyarosította. Kolozsváron biológiai doktorátust szerzett, majd Csíksomlyón tanított. Az első világháború után Györffy István biztatására néprajzzal foglalkozott, és 1920-tól 1944-ig, nyugdíjazásáig a Néprajzi Múzeum munkatársa volt. Az 1920-as évek második felében Rákosszentmihályra, majd 1942-ben Pestszentlőrincre költözött és élt. Munkájában a bodrogközi szőtteseket mutatja be, annak gazdag formavilágával.