Mi a kereskedelmi jog? Nos a választ illető szakmai konszenzusról aligha beszélhetünk. Ez persze nem csupán a magyar jogéletre jellemző, a külföldi tételes jogok és elméleti munkák is az egyetértés hiányáról tanúskodnak. Holott a konszenzus fontos lenne. Nem azért, hogy a monizmus-dualizmus című, az urbánusok és a népi írók közötti ellentétre emlékeztető, nem igazán fontos vitára pontot tehessünk. Hanem, hogy eldönthessük: valóban egy sajátos, belső logikának engedelmeskedő összefüggő joganyagról van-e szó, vagy elég, ha megegyezünk abban, hogy a kereskedelmi jog valamiféle véletlenszerűen találkozó és gyorsan változó normák tömegéből összeálló gazdasági jog bármit is jelentsen ez és ennél több szót az ügy nem is érdemel. E könyv abból a meggyőződésből született, hogy az előbbi megközelítés a helyes, mert a koherens jogra a gazdaságnak égető szüksége van. A szerző meggyőződése továbbá, hogy létezik olyan központi elem, amely köré a gazdaság joga saját belső logikáját követve felépíthető, ez pedig a vállalkozás fogalma. Jelen mű a rendszerváltás utáni szakirodalomban talán az első próbálkozás egy ilyen rendszer felépítésére, a vállalkozások státuszjogától a gazdaság sajátos jogviszonyain át az e jogviszonyokat érintő jogviták eldöntésének kérdéséig. A könyv egyaránt szól a gyakorló jogászoknak és a gazdasági vagy jogi tanulmányokat folytató egyetemi hallgatóknak, és egyben az elmélet képviselőihez szóló felhívás is az anyag továbbfejlesztésére.