Nagy Károly professzor az 1956-ban külhonba kényszerültek egyik jellegzetes pályaívét követve az Amerikai Egyesült Államokba került, és ott lett szociológus, egyetemi tanár. A rendszerváltás óta vendégprofesszorként magyar egyetemeken is tanít. Küldetéstudata, elmélyült ismeretei, szervezőmunkája egyetlen célt szolgál: a diaszpórában élő magyarság nemzeti tudatának megőrzését, a szülőföldjüktől távolra kerültek életének és a hazának összekötését. Ebben a könyvében is az amerikai magyarság egymást követő generációinak identitásélményében, eredettudatában bekövetkezett változásokat és magyarságuk megőrzésének esélyeit vizsgálja. 1999-ben Magyar Köztársaság Érdemrenddel, 2004-ben Bethlen Gábor-díjjal és 2009-ben Hazám-díjjal tüntették ki.