Miskolc szülötte, Horváth Aladár pedagógus, a rendszerváltás hajnalán született helyi polgárjogi mozgalom, a Gettóellenes Ideiglenes Bizottság vezetője a 2017-ben megjelent roma politikatörténeti visszaemlékezés, az Indulás után újabb szociológiai-történeti tanulmánnyal jelentkezik. A nemzeti(-)szocialista Miskolc a város mindeddig ki nem beszélt, fel nem dolgozott történelmi események, az 1944, az 1946 és az 1956. évi zsidóellenes pogromok sorába illeszti az elmúlt évtizedekben a cigány közösséggel szembeni diszkriminatív, apartheid gyakorlatát. A szerző ennek a kirekesztő politikának a legdurvább kicsúcsosodásait érintve eljut a Számozott utcákban élő romák szisztematikus elüldözésének bizonyításáig. 2014-től, az Orbán-rezsim jelképe, a stadion építése, a gátlástalan gazdasági érdekek mellett a korrupció által is motivált pártok közötti rasszizmus-versenynek is teret ad. A kormánypárt helyi adminisztrációja a szélsőjobboldali, nyíltan fasiszta programmal fellépő Jobbik akarata szerint - minden magyar jogi kontrollintézmény szerint törvénytelenül - kétszáz cigánycsaládot távolít el a munkástelepről, és mintegy ötszázat a városból, melynek nagyobbik fele Kanadában kér és kap menekültstátuszt, másik része pedig a városszéli cigánygettók szörnyűséges putrijaiba kényszerül. A szerző a város és az állam cigányellenes politikájának elemzése során eljut a nacionál-szocialista jellemvonásokig. Horváth Aladár polgárjogi tanulmánya szerint demokratikus rendszerben a politikai mellett a jogi felelősség - emberi(es)ségellenes bűncselekmény - tényének megállapítása is napirendre fog kerülni. A 2019. évi helyi önkormányzati választások némi bizakodásra adnak okot: a civil demokraták hatalomba kerülésével megszűnhet a nyílt apartheid Miskolcon.