A magyar oktató mese (fabula, állatmese) irodalmára kétségtelenül nagy hatással volt a nyugat európai, elsősorban a német és ennek közvetítésével a francia meseirodalom. Története nagy vonásokban, megegyezik a német oktató mese történetével. A XVI. század első két, Aesopust utánzó meseírója: Heltai és Pesti után a XVII. században nincs semmi nyoma nálunk a mesének. A XVIII. századi német oktató mese előzményei séma XVII. században, hanem a XVI. század német meseirodalmában keresendők. Az oktató mese megjelenése a magyar irodalomban arra az időre esik, tehát, mikor már a szomszédos nyugati (német, francia) irodalmakban nagy kedveltségét, elterjedtséget és magas fokot ért el: 1767-ben jelent meg először magyar nyelvű mesegyűjtemény, Aesofusnak száz ötven Meséi 's Élete. (Újabb kiadása 1774-ben Kolozsvárott Aesopus' Meséi címmel.)