Török József: orvos, természettudós, tanár. 1813. október 14-én a Bars vármegyei Alsóváradon született. Testvére Török Pál református püspök volt. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcsészeti, jogi és hittani tanulmányait a debreceni református főiskolán végezte. 1836-tól Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután külföldi útra indult. Berlinben, Párizsban főleg a sebészet terén képezte tovább magát. Az irodalom terén már, mint orvosnövendék munkálkodni kezdett. Orvosegészségügyi és természettudományi munkákat írt. 1843. október 7-én a MTA levelező tagjává választotta. 1846-ban az MTA „Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése” címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, melyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg: A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei címmel, melyben a legjelentősebb és legismertebb gyógyvizek hatását és a gyógyítás terén való alkalmazásukat is bemutatja. 1858-ban a MTA rendes tagjai közé választotta. 1894. március 14-én hunyt el Debrecenben.