A könyvet elsősorban azok a fejlesztők fogják a könyvet hasznosnak találni, akik ismerik a .NET 2.0 környezetben való programozást, de eddig nem foglakoztak a MySQL programozásával. A második célcsoporthoz azok a fejlesztők tartoznak, akik jártasak a MySQL programozásában, viszont eddig nem fejlesztet-tek MySQL programokat a .NET 2.0 környezetben, de legalább közép-szinten ismerik a C# (vagy VB.NET) programozási nyelvet. Ezeknek a fejlesztőknek a könyv harmadik része hozza a legtöbb új információt. A MySQL adatbázisrendszert a fejlesztők leggyakrabban a LAMP kifejezéssel hozzák kapcsolatba. A LAMP rövidítést legelőször Michael Kunze német szakújságíró alkalmazta a Linux (operációs rendszer), Apache (web szerver), MySQL (adatbázisrendszer) és PHP (programozási nyelv) négyes fogatra . Azóta több ilyen fejlesztési négykezest ismerünk, melyek a szakirodalomba a szoftveres verem (software stack) elnevezést kapták. Két-három évvel ezelőtt a MySQL adatbázisvezérelt (web) alkalmazásokat fejlesztése, annyit jelentett, mint a LAMP környezetben fejleszteni. Azóta a kép kezd lassan megváltozni, helyesebben - kiegészülni. Az immár klasszikussá vált LAMP paradigma mellett, egyre jobban körvonalazódik egy másik fejlesztési környezet, amit a WIMA rövidítés-sel írhatunk le: Windows (operációs rendszer), Internet Information Services (web szerver), MySQL (adatbázisrendszer) és ASP.NET (prog-ramozási nyelv ). Tény, hogy egyre több .NET környezetben fejlesztett MySQL adatbázis-alkalmazásra van szükség és ezzel a folyamattal a szakirodalomnak is lépés kell tartania. Csupán elvetve találunk ezzel a témával foglalkozó szakirodalmat: egy tucat cikket a világhálón, de mostanáig még nem jelent meg egy összefoglaló könyv. Ezek az elgondolások vezettek ennek a könyvnek a megírásához. Tárgya: MySQL adatbázis-programozás .NET környezetben innen a szokatlan cím.