A kommunikációs forradalom új kihívások elé állította a jogalkotókat és a jogalkalmazókat egyaránt. Az internet több minden eddigi médiumként ismert eszköznél, mert egyesíti magában azok funkcióit, és továbbiakat is lehetővé tesz. A könyv a véleménynyilvánítás szabadságának az interneten történő érvényesülését vizsgálja. Felméri, hogy mennyiben alkalmazhatók a hatályos jogszabályok az új médiumra. Mivel az internet egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy átlépi a területi határokat, a magyar jogszabályok vizsgálata mellett külföldi jogszabályokat, valamint külföldi bírói döntéseket is tárgyal, elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió területéről. Az eredetileg csak kutatók által használt internet területét mára gazdasági, kereskedelmi és családi tartalom tölti meg. A vadnyugat meghódításához hasonlóan a szabadság korát az építkezés és rendszabályozás időszaka követi. A szabályozás gyakran nem jogi, hanem technológiai eszközökkel, és nem az állam, hanem az internetes ipar szereplői részéről történik. A szerző szerint az állam passzivitása hátrányos helyzetbe hozza a felhasználókat a nagyvállalatokkal szemben. Alkotmányos jogainkat mára nem csupán az államtól, hanem a nagyvállalatoktól is védeni kellene: de vajon ki lesz képes erre? A tanulmány üzenete, hogy az internet különleges adottságait a demokratikus szabadságjogok fejlesztésére kellene kihasználni, nem pedig elfojtani a szabályozás ürügyén. A technológia folyamatos fejlődése és az internethasználat robbanásszerű terjedése nem könnyítik meg az internet tudományos vizsgálatát. Talán ennek tudható be, hogy viszonylag kevés tudományos mű foglalkozik e „mozgó célponttal". Amit az olvasó kezében tart, a kevés kivételek egyike.