Ybl Miklós (1814 - 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. április 6-án született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henrik építész irodájában dolgozott. 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott a Királyi Művészeti Akadémiára. 1841-ben Itáliában tett tanulmányutat. 1843. január 16-án Szepesi Ferenc tanácsnok aláírásával kebelbeli kőmíves mesterré jelölték. Egy 1841. november 30-án megjelent újsághirdetés szerint Pollack Mihály fia, Pollack Ágoston és Ybl Miklós megnyitották az Építészeti Intézetet. 1845-ben megbízást kapott Károlyi Istvántól, hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezze meg a templomot. Egyhamar Károlyi uradalmi építésze lett. 1851-ben költözött vissza Pestre, Fóton feleségül vette a grazi születésű Lafite Ida nevelőnőt. 1860-ben Széchenyi István is Ybl-t kérte fel, hogy cenki birtokára templomot tervezzen. Ebben a korszakban készült a Múzeum körúti átjáróház, a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky út 17. sz alatti bérház a második világháború során elpusztult Nemzeti Lovarda. 1864-ben megszületett fia, Félix. Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánsz stílusban tervezte épületeit. Ekkortájt épült fel a Bródy Sándor utca 8. alatti Képviselőház. A ház néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, mely elkészülte után számos negatív kritikát kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet. Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873. szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, melynek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés 1875. októberében indult, és hamarosan Ybl-t építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1887. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg az Operaház, melyen a királyi család is részt vett. Egyidejűleg a Várkert-bazár megvalósításán is dolgozott (1875-1882), mely olasz, német és francia függőkertek mintájára készült. Belépett a Közmunkatanácsba, 1882-ben megkapta a Lipót-rend lovagkereszjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Folytatta a Hild József által tervezett Szent István Bazilika építését is, majd a budai Vár kiépítésén fáradozott. Ybl Miklós ezt a művét már nem tudja befejezni, ugyanis 1891. január 22-én elhunyt. Korai stílusát a romantika jellemezte, román elemekkel, később a neoreneszánsz vált stílusára jellemzővé. Sokat foglalkoztatott, nagy hatású művész volt, akit életében is elismertek. Nagy fájdalma volt, hogy ugyan közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia székházának felépítésében, az akadémia nem választotta a tagjai sorába. Számos alkotása közül a fő művének az Andrássy úton az Operaház (Magyar Állami Operaház) neoreneszánsz épülete számít. Ybl Miklós életét és munkásságát korabeli dokumentumok, több, korábban nem publikált archív felvétel és saját rajzai segítségével mutatjuk be.