Fazekas József titka a hitelesség. Minden során és strófáján érződik a belső erő, a tartás; hit és őszinteség árad a versekből, a költői megformálás szépsége, az érzések és gondolatok lírai megfogalmazása pedig a tehetség ajándéka. Kötött és szabad versek váltogatják egymást a kötetben, sokszor mintha monológok vagy éppen zsolozsmák lennének. A központozás tudatos elhagyása a költemények sajátságos, szaggatott, erőteljesen érezhető ritmusát bizonyítja, s ennek mintegy ellenpontja a derű és harmónia folyamatos jelenléte, megörökítve vagy költői törekvésben. S ha már művészi törekvés, az egész kötet a fény felé fordulás jelképe és valósága. Mindez nem csupán a ciklusokba szerkesztett versek sajátossága, hanem a könyv végére tudatosan került lírai hangvételű három novelláé is. Milyen beszédes az egyik címe, amely a kiszolgáltatott ember vágyát rajzolja meg plasztikusan: Napfénykirály. És a másik két novella is az emberi szenvedést, szenvedéseket járja körül - realisztikusan, mégis a szeretet és az irgalom sugárzó angyaliságával. (Kaiser László)