Ebben a regényben egy magányra ítélt fiatalember meséli az életét, aki ráadásul író. Mivel úgy gondolja, ekként feladata az, hogy másokkal és önmagával szemben kíméletlenül számoljon be mindenről, ami történt, a történet mesélése közben szüntelenül az események okait keresi. Maga a cím is erre utal: egy író, mondja a narrátor, mintha mindig egy kamerát hurcolna magával, amelyet soha nem kapcsol ki, s amely az ő gesztusait éppúgy rögzíti, mint a máséit.