"Alázattal meríts a forrásból, intett anyám gyermekkoromban, ha friss vízért küldött, majd így folytatta: a kút közelében lassíts lépteiden, lopakodva közelítsd meg, nehogy felzavard! Szék falu kútjait emberemlékezet óta talajvíz, ahogy lakói mondják, vándorforrás táplálja. Hiába közelítettünk felé lábujjhegyen, imádkoztunk előtte levett kalappal. Egyszer csak elunták a szik földet, és arcunk tükörképével a hátukon elszöktek tőlünk! Azóta más tájakon csobognak. Az óévet búcsúztató első harangkondulás után vajon merít-e belőlük valaki "aranyos vizet"? A nagy sikerre való tekintettel jelenteti meg a kiadó a kötet újabb kiadását."