"A mítoszoknak egy típusa arról szól, hogy miként keletkezett a világ. Vagy egyáltalán valami hogyan keletkezett. Például maga a nép. Ezeket nevezzük etiologikus mítoszoknak. Ezek egy alaptudáskincset adnak át. Bizonyos alcsoportjuk pedig arról szól, hogy az én népem miként keletkezett, honnan származik, hogy jött létre: a magyaroknál a csodaszarvas-üldözés, az ikertestvérpár (Hunor és Magor) mitikus története vagy a Biblia eleje, hogy ki kitől származik. Alapvetőek a genealógiai mondák, tudniillik ezek kódolják és vezetik be a közösség tudatába az eredettudatot. Ez azért van, mert a mítosz igazából az identitástudatnak az építője, s így kulcsjelentőségű funkciót kap. Egyfelől megtanítja a helyes, etikus viselkedést, vagy rámutat a helytelen erkölcsi normákra, azok szankcionálására. Másfelől pedig identitást ad azáltal, hogy megtanítja az embereknek, a közösség tagjainak: honnan jöttünk, hová tartozunk. Különösen fontos ez az írástudatlan társadalmakban, ahol a szóbeliség közvetíti az embereknek ezt a tudásanyagot."