Üvegsáncok mögé bújik a lélek, ha nem mer szembenézni a szív belső valóságának és a külső világ örökösen egymásnak feszülő drámájával. Semmi sem rejthető el a társ szeme elől, még egy fájdalmas szakítás után sem, ha már egyszer két emberi lény között megszületett a szeretet csodája. Az "üvegsáncok" egy intim lelki kapcsolat naplója, melyben a valós események a vágyak és emlékek tükrében rögzítődtek a költészet logikája szerint csapongva, gyötrelmesen, és ugyanakkor telve bizalommal, reménnyel a jövő iránt. Az ártatlan versszonáták átlátszó, tiszta hangja úgy mélyült árnyaltabbá ebben a kötetben, hogy közben feszes, pontosan behatárolható őszinteségét is megtartotta.