Az olvasó egy poétikai szempontú monográfiát tart a kezében. Joggal kérdezheti: mit is jelent a ,,poétikai monográfia"? Azt, hogy a könyv elsődlegesen nem a vizsgált szerző életrajza, személyes élményei, társadalmi-politikai kötődéseiben érdekelt, hanem megszólalás- és írásmódjának, szövegformálási gyakorlatának nyelvi-poétikai sajátosságait szeretné kikutatni. Ebből következően nem tartja feladatának az életpálya szigorúan kronologikus rendben való követését. Ezért, noha igyekszik képet adni a tárgyalt szerző művészi pályájának alakulásáról is, elsősorban szoros kötet- és szövegelemzéseken keresztül látja megragadhatónak Turczi István költői világát. Jelen A monográfia szerzőjét az életmű időbeli előrehaladása tekintetében elsősorban az érdekelte, hogy az egyes szerzői korszakok hoztak-e látványosnak avagy radikálisnak mondható poétikai, írói attitűdbeli változásokat a szövegekben. Az életmű poétikai áttekintése és a monográfia elkészítése után az az elemző véleménye, hogy az avantgárd technikák és az egyes írások bizonyos nyelvi-strukturális szövegváltozásai (gondolunk itt elsősorban az Üresség és az Áthalások kötetekre) ellenére Turczi István megmarad késő modern vagy ha úgy tetszik, ,,neokonzervatív" szerzőnek.