A Tartozni kell valahová című kötetben a szerző bonyolult témákat versel meg: a világmindenséget, a létezést, az öregséget, a lozó át, a természetet és a tragikus anyaélményt. Ezt a gazdag, sokrétű mondanivalót kilencven éves korában bontotta ki a kötet mintegy félszáz költeményében. Életkora és rengeteg tapasztalata alapján az elmúlás közelében járta végig hosszú életútját, azokat a bonyolult életszférákat, amelyek a gyerekkori élményeket, a festészeti próbálkozásokat, a világháborús szenvedéseket, a légibombázásokat jelentették, mint szűkebb életköröket. Majd egyre tágabban tekintett végig a hazán, a kultúrán, közösségi léten, az egyetemi éveken, a tanításon, az alkotás öregkori örömén s egészen a világegyetemet felfedező lozo kus gondolkodásig, amikor megírta élete főművét, a Világművészetet, és mellette egyre másra megjelenő versesköteteit.