A hetvenéves Kossuth-díjas költő 1968-ban írt versciklusának reprint kiadása a kötet, amely Bányai János, az egykori előszó-, ma pedig utószóíró szerint: „szövegei létező tárgyakra, létező képekre és tájakra, nagyon közvetlenül felismerhető világokra épülnek, szövegei – akár versek, akár prózák – alapján ismert térségek járhatók be, és ezek a térségek egyformán lehetnek földrajziak és lexikoniak, lehetnek festmények és idegen szövegek is”.