Ferdinandy György, a krónikás feszes, rövid írásokba tereli történeteit. Ezekből áll össze a könyv első fejezete, az Emlékszilánkok. Hatvanegy míves szösszenet, időben, térben határtalan, váratlan fordulatokkal, csattanókkal. A hétköznapi apróságok, például a pók lakótárs a fürdőszobában éppoly fontosak, mint az, hogy hol a helyünk a világban, mi történt velünk a XX. században. Vele van a múlt, és beleolvad a jelenbe. A mindent néven nevező őszinteség, az irónia akkor is jellemzi, amikor saját magáról ír, és ez adja meg a súlyát, hitelét a szavainak. A második fejezetbe Életek hét novella került. Változatok a kiszolgáltatottságra. Belépünk a kutyáját kereső öregember életébe. Követjük a kamaszszerelem botladozásait, amiről utóbb kiderül, hogy tévedés volt. Megértjük azt is, hogy az örök vándor miért marad örökre idegen. A Mosoly Albuma, a harmadik fejezet filmforgatókönyv. Egy teniszpálya története 1940 és 1956 októbere között történelem, ahogy egy kamasz megéli az úri középosztály széthullását. Próza három műfajban, egy gondolatra hangolva. Mögötte az, ami az írót nem hagyja nyugodni: mi lett volna, ha másként dönt sorsfordító pillanatokban. Ezért forgatja az emlékeket, ezért ír, ezért tanulságos szellemi kaland belépni Ferdinandy György világába.