A kiadvány két részre tagolódik. Az első A hovatartozás elbeszélései címet viseli. Azok a tudományos dolgozatok kerültek ide, amelyek a prózairodalom korszerű jelenségeiről szólnak. Az írások központi gondolata az identitás problémája köré szerveződik. A szerző Varga Zoltán Indiánregényét a mai indián témájú szövegek kontextusában veszi szemügyre. Tanulmányt olvashatunk Grendel Lajos legújabb regényeinek poétikájáról, Tóth Krisztina Akvárium című kötetéről, Mezey Katalin válogatott novelláiról. Ferdinandy György A francia asszony című elbeszéléseinek idegenségfelfogásáról, valamint Dalos György prózaírásáról, A közgazdász bukása című regényével a középpontban. Tanulmány foglalkozik azzal is, mely tárgyak tekinthetők identitásjelölőknek a vajdasági magyar irodalomban. A kötet második része költészetértelmezéseket tartalmaz, és elsősorban a palimpszeszt jelenségével foglalkozik. Az Újraírók és újraírottak fejezetcím alá sorolt szövegek élén a Böndör Pál költészetét a lírai hagyomány összefüggésében tárgyaló áll. Újszerű szempontokat alkalmazó elemzéseket találhatunk itt Kosztolányi Dezső Hajnali részegség, Nagy László Ki viszi át a Szerelmet, Ady Endre Kocsi-út az éjszakában és Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséről. A kötetzáró írás József Attilának az Új Symposion folyóirat költőire gyakorolt hatását taglalja. Fontosnak tartottam, hogy olyan szerzőkről írjak, akikkel kapcsolatban a felfedezés élményét élhetem meg, akik valamilyen módon nincsenek az irodalomi köztudat előterében, de a munkásságuk nagyon fontos. Ezekről a szerzőkről nem sokan írnak, és remélem, hogy a szövegeim a munkásságukra irányítják a figyelmet. A kötetben többek között Ferdinándy György, Grendel Lajos, Mezey Katalin, Varga Zoltán és Dalos György prózájával, valamint Böndör Pál és Nagy László költészetével foglalkoztam. (Toldi Éva)