Albert Zsuzsa (1934, József Attila-díjas) ritkán megszólaló költőnő. Mostani kötete hosszú évek kiérlelt, gondosan formált líratermését nyújtja. Nyitóciklusa megrendítő gyászmunka: búcsú a haldokló édesanyától, aki szerető és fáradhatatlan, odaadó életútjával transzcendens teremtő princípiummá lényegül. Az Odaát esik ciklusban már kifele tekint a lírai én: egy teljes évkör természeti mozzanatait veszi vizsgálódás alá és beágyazódásukat a nagy egészbe. A következő, az Ebben a hűlő évszakban a számadás ciklusa: miként fogadható el, tölthető be az Istentől kapott szerep, és teljesítő rendelése. Albert Zsuzsa versvilágából szépség és hit tükröződik. A világ apró, tünékeny jelenségeire-teremtményeire való töretlen odafigyelése, bátor szembenézése az élet veszteségeivel mintát kínál.