Vigyázz, olvasó, a kötetből több helyen szivárog a vér, s lapozgatás közben beszennyezheti hófehér ingujjad. Más oldalakon ujjbegyeid érdes, faktúrás felületekhez érnek, s borzongva tűnődsz el: mi ez? Drakula harapásai nyomán varasodó bőr-textúra? Műtét utáni varratok maradványai egy önhitten összefércelt homunkulusz tes tén? Talán egy élet sebeinek gyűlő hegei mindannyiunknak húsán? A fiatal költő angolszász kötődésű lírájában tovább él a viktoriánus Robert Browningtól Szabó Lőrincig, Edgar Lee Mastersig (s tovább) ívelő monológvers hagyománya, ám a közvetlenebb személyességet megteremtő énbeszéd formáival is találkozunk. Az alakok, amelyek megelevenednek a kötet verseiben, rendkívül plasztikusak, legyen szó akár régi korok figuráiról, angliai vendégmunkásokról vagy különös világuk megfogalmazásával és saját testük felfedezésével kísérletező gyermekekről, fiatal és idős emberekről. Amikor becsukod a könyvet, ne mosd le sietősen kezedről Horváth Imre Olivér sűrűsödő vérét. Horváth Imre Olivér 1991-ben született. Ez az első kötete. A szerző köszönetet mond a Brit Kultúra Tanszék oktatóinak barátságukért és az inspiráló szemináriumokért, valamint ezúton is köszöni Bégányi Dániel jegyzeteit a halálról és Feldmann Fanni jegyzeteit az identitásról.