Az emlékezet akarva-akaratlanul sok mindent megváltoztat, de Tatár Imre azokban a napokban írta mindeddig íróasztala fiókjában rejtegetett Naplóját, amikor Magyarország élethalál harcát vívta a függetlenségéért és a demokráciáért. A most 96 esztendős szerző a Szabad Nép, majd megalakulásakor négy napig a Népszabadság, később az Esti Hírlap munkatársa volt. Pályafutását a Magyar Nemzetnél fejezte be. Újságíróként többet látott-hallott, mint mások, beszélt munkásokkal és kollégákkal, forradalmárokkal és ellenforradalomtól rettegőkkel, naplója elénk tárja saját bizonytalanságait és félelmeit, ugyanakkor napról napra képet ad a történésekről, a fővárosiak gondolkodásmódjáról, a mindennapi budapesti életről. A rendkívüli korrajzot - ami egyben izgalmas és lebilincselő olvasmány - a szerző értékes dokumentumgyűjteménye és Wesely Andor (1911-1981) amatőr fényképész hagyatékából előkerült, először publikált korabeli fényképek illusztrálják. A kötet hozzájárul ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk az 1956 őszén történtekről, egyben megismerjük a kor hétköznapi embereinek életét, aggodalmait, reményeit.