Bárczi Zsófia (1973) író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Érsekújvárban él. Mezsgye című könyvében az irodalomnak ismét olyan távoli területei kerülnek egymás mellé, amelyek felbukkantak már a szerző előző köteteiben is: a szlovákiai magyar irodalom kérdései, a magyar irodalom spanyol fordítása és a katolikus irodalmiság. A könyv központi részét a két háború közti "(cseh)szlovákiai magyar regényre" vonatkozó tanulmányok képezik, melyekben a szerző a korszak irodalomtudományos érdeklődésének homlokterében kihullott művek újraolvasására és átértékelésére tesz kísérletet. A válság, az identitás, a személyesség, a peremlét tematizálásának kérdésein túl a regénnyelv metaforizálódása, a világszerű és szövegszerű olvashatóság kérdései, az identitás megalkotásának módszerei foglalkoztatják a szerzőt.