A mű Györffy Miklós új fordításában és Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész illusztrációival jelent meg. Nem csupán egy rosszul végződő nyaralás története ez az elbeszélés, hanem tragikus korrajz, és Thomas Mann zsenijét dicséri, hogy amit szinte csak regényben lehetne ábrázolni, ő képes egy elbeszélés keretei közé szorítani. Képes arra, hogy egy olasz kisváros néhány napjának eseményeibe egy kor félelmetes freskóját is odalopja a háttérbe. A tragikus végkifejlet baljós érzete már a történet kezdetén is ott kísért, és Mann a rá jellemző mesterien részletező leírásokkal és szuggesztív láttatóerővel lassan, de kíméletlenül vonja be az olvasót a fojtogatóan nyomasztó légkörbe. A harmincas évek Itáliájának politikai életében jelentkező változások még egy tengerparti kisvárosban is felbukkannak. Mann a nemzeti öntudatra ébredés kóros megjelenési formáit úgy írja le, ahogy egy orvos figyeli és lajstromozza egy gyermekbetegség tüneteit. Mert nyaralásuk apró, de egyre zavaróbb kellemetlenségei között előkelő helyen állnak a gyermekeiket érő inzultusok.