A tanulmánykötet a 1618. századi művelődéstörténet olyan forrásaival foglalkozik, amelyek korábban a magyar kutatás előtt ismeretlenek vagy feldolgozatlanok voltak. A tanulmányok összekötő motívuma a német szerzők magyarságismerete, a magyar vonatkozású utazási irodalom és ismeretlen hungarikumok bemutatása. A kötetbe válogatott tanulmányok közül kiemelendő a magyar fordításban megjelenésre váró Veit Marchthaler-útleírás (Ungarische Sachen, 1588) feldolgozása. A nyomtatott források közül különösen érdekes Salomon Schweigger leírása magyar utazásairól és a Comenius propagandistájaként feltűnt Johann Jacob Redinger svájci utazó kalandos beszámolója Magyarországról. A hazai szakirodalomban többször is előforduló Martin Zeiller országismereti munkái mellett olyan kiadványok is elemzésre kerülnek, amelyeknek magyar vonatkozása eddig feltáratlan maradt, pl. Johann Georg Schielen fiktív német beszélgetései Thököly Imre koráról. Szintén újdonság az önéletíró Bethlen Kata és a német pietizmus egyik kiemelkedő képviselőjének Eleonora Petersen-Merlau munkásságának az összevetése. A rövidebb dolgozatok mellékletei Zrínyire és a 17. századi történelem eseményeire vonatkozó, korábban nem elemzett szövegeket mutatnak be. A kötet függeléke a Magyarországról szóló német nyelvű útleírásokból, országismereti munkákból nyújt ízelítőt.