Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp híd... Nagy vagy én népem, nagy vagy én népem: ezer éve élsz folytonos harcban Európával, csapatokat gyűjtöttél közben, holott véreztél. De a gondolatot nem engedted győzedelmeskedni gyermekeid koponyáján... És hogy most utolsó dátuma járt le az Időnek, hatalmasabban kelsz fel, mint valaha: zajlik a tatárság a Kárpátok alatt... Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra... (1905) 2013. november 21-én a Politikatörténeti Intézet konferenciát és költői estet rendezett Ady magyarsága és modernsége címmel, hogy elemezze, értelmezze a költő és publicista munkásságának újraéledő, egyre növekvő vonzerejét, időszerűségét, sőt meghökkentő frissességét. Szenvedélyes józansággal vallanak erről a konferencia nyomán szerkesztett kötet eredeti Ady-írásai, a mai esszéisták és tudósok előadásai, valamint négy kortárs költő Ady ihlette lírai reflexiói. A nemzeti emlékezet, a kulturális örökség állandó frissítése és önkorrekciója szerves és elengedhetetlen folyamat. Ám a múlt napjainkban sűrűn tetten érhető erőszakos és ideologikus emlékezetpolitikai átírása éppen hogy sérti a nemzeti kultúra gazdagságát, hitelét és jövőjét. A demokratikus humanista és européer patrióta Ady modern szellemét is.