Életmű épül itt, láthatja akárki. S korántsem csak a mennyiségről van szó! A mai költészet derékhadához kicsit megkésve, de semmiképpen sem elkésve csatlakozó Szepesi Zsuzsa kötetről kötetre tágítja meghódított világát: gazdagítja, fényesíti azt, s egyre szigorúbban szembesíti a valóságot az emberközpontú költészet elvárásaival. A kilencedik kötet ugyan nem az összegezés igényével született, mégis összefogja, kiteljesíti mindazt, amit az előző nyolc tartalmazott, magasabb szinten megismétli, s meg is haladja azok eredményeit. (Gyimesi László)