Dolgozatomban megkísérlem kimutatni, hogyan kanonizálódnak eltérő körülmények között az egyes kisebbségi irodalmak, hogyan befolyásolja ezt a kanonizációt az anyaországi és a kisebbségi irodalom viszonya, és milyen kanonizációs tényezők értékelődnek fel a kisebbségi körülmények között. Az általam felvetett kérdésekre adott válaszokat szakmai szempontból csupán részeredményeknek tekintem, nem vitathatatlan végeredményeknek. Ezzel is azt szeretném sugallni, hogy a kelet-európai nemzeti kisebbségek irodalmának kanonizációja nem befejezett tény, hanem napjainkig tartó folyamat, valójában ezek az irodalmak nyolc évtized múltán is az intézményteremtéssel, az értelmezői közösségek formálásával és a folyamatos értékváltással vannak elfoglalva.