A Berlinév finomra csiszolt, tüneményes fényjátékokkal bíró ötvenkét tárcanovellája az Itthonév-ben ötvenegyre apad, annak jeléül, hogy az "itthonév" tulajdonképpen nem is köthető a naptárhoz, valami másról van szó, az itthonlét befejezetlen folyamatáról. A könyv különös izgalma, hogy a Berlin-év valóban megváltoztatja az otthonról leírt mondatokat, és ha a két könyvet mintegy "összeolvassuk", kiderül, az író zarándokútja újabb meglepetésekkel kecsegtet.